Kétségtelen, hogy a nyomtatás megjelenése jelentős szerepet játszott a mindennapi élet fejlődésében. Igaz, hogy az alapvető technológiák évszázadokon keresztül változatlanok maradtak. A gőzgép és a papírhenger megjelenése azonban új lendületet adott a nyomtatott szövegnek, amely kicsiben és nagyban is egyaránt éreztette kedvező hatásait.

Gutenberg nyomdokain….

Habár, felfedezője megpróbálta titokban tartani a nyomtatás technikáját, ám a nyomdák mégis gyorsan terjedtek. Még nem ért véget a 16. század, mire számos európai városban nyomdák jelentek meg. Igaz, hogy a nemesi családból származó emberek, eleinte lenézték a könyvnyomtatást. Számunkra ugyanis a kézzel írott könyvek a luxus és az elegancia szimbólumai voltak. Az olcsóbb, tömeggyártással készült könyvek így nem illeszkedtek az uralkodói osztályok világképbe.

Ellenben, az alsóbb néprétegek körében a nyomtatás nagy népszerűségnek örvendett. A nagyobb városokban sorra nyíltak a nyomtatással foglalkozó üzletek, így kialakítva egy teljesen új üzletágat. Mivel a nyomtatott szövegek hatékony módszernek számítottak az információ széles körű, gyors és olcsó terjesztésére, ezért a középkori ember hétköznapjait teljesen átformálták. Amíg az akadémikusok a tudományos ötleteiket terjesztették a szórólapon, addig a politikusok a saját programjuk népszerűsítésére használták fel a nyomtatott brosúrákat. De minden társadalmi réteg életére is hatással volt a nyomtatás, hiszen így az egyszerűbb emberek is könnyebben tudtak meg tanulni olvasni.

Fontos szempont volt, hogy a nyomda nagymértékben felelős Európában a latin nyelv hanyatlásáért, hiszen így mindenki a saját nyelvén olvashatott. Mivel pedig innentől kezdve nyomtatásban jelentek meg a szövegek, így a nyelvtan és a helyesírás szabványossá tételét is elősegítette.

Gőzzel a tömegtermelésért

Az újkor kezdetéig az alapvető nyomtatási technológiák ugyanakkor változatlanok maradtak. Nagy változást a gőzgép felfedezése jelentette. 1812-ben Friedrich Gottlob König és Andreas Friedrich Bauer rájöttek, hogy a gőzmeghajtást a nyomtatás szolgálatába is lehet állítani. Már az első nyomtató gépüket is úgy tervezték, hogy egyszerre a papír mindkét oldalára lehessen nyomtani. Precíz munkájuknak köszönhetően, már a 19. század elején 1100 lapot tudtak készíteni óránként. Első két gépüket a londoni Timesnak adták el, amely így 1814-től kezdve nyomtatott formában jelenhetett meg.

A korabeli nyomdagép továbbfejlesztését Applegath és Cooper végezték el. A szerkezet alapja egy nagyméretű lapos, előre-hátra mozgó festőasztal volt. A nyomtatást nyomóhenger segítségével végezték el. A gép működésének elve, hogy a nyomtatóasztal és nyomdahenger egyszerre mozgott, így egyenletesebb festékeloszlást, vagyis szebb nyomtatást tett lehetővé.

A 19. század közepén már a rotációs nyomdagépet is ismerték, amely az adott oldalról, már egyetlen nap alatt több millió másolatot is tudott készíteni. A nyomtatott szövegek tömeges előállítása a papírhenger megjelenésével teljesedhetett ki, mely jelentősen meggyorsította a gépek papírellátását.

Nyomtatás mindenkinek!

Múlt századunk második felének vívmánya, hogy a nyomtatás immár nem csak ipari méretekben vált elérhetővé. Ahogyan megjelentek a számítógépek, úgy a hozzákapcsolt irodai és asztali nyomtatók térhódítása is megfigyelhető. Ma már szinte nem találunk olyan irodát, ahol nyomtatásra vagy fénymásolásra ne lenne lehetőség. Igaz, néhol már a teljesen papírmentes iroda is létezik, azonban úgy tűnik: még jó ideig váratni fog magára, hogy a ma kinyomtatott szövegek csak számítógépes adat formájában jelennek meg.

De talán jobban is van ez így, hiszen ahogyan a mondás is tartja: a szó elszáll, míg az írás megmarad.